Kb. egy hónapja nagy manóhorgolásba kezdtem aminek eredményeként sok apró és két nagyobb manócska született.
A két nagyobb (kb. 15-18 cm) játékos manó végül így nézett ki:
(Most épp laza félkörben állnak a csoportképhez...)
Elkészítésük nem túl bonyolult, esetleg türelmet igényel a szokásosnál többet.
Egy alap kört horgolok csupa kispálcából (az a kispálca aminek nincs ráhajtása, kezdők is bátran próbálkozhatnak vele - bármely horgolással foglalkozó könyv elején, vagy horgolós folyóirat leírásában biztosan megtalálható)
Aztán körbe-körbe felfelé haladok a kispálcákkal egészen a nyakáig - közben természetesen annyi szemet fogyasztok (találomra...) hogy szép íves formájú legyen a test. Ezután kell foglalkozni a kitöméssel:
Tehát, a manó aljára 1-1,5 cm magas szivacskorong kerül, erre pedig meggymagot töltök (A tavalyi meggylekvár megmosott és megszárított "mellékterméke", ami igen jól szolgál a bábuk töltésére - nem megy bele moly, nem zsizsikesedik, nem áll össze, hűthető, melegíthető - fájós pocira - és tapogatni is jó érzés.)
Biztos, ami biztos - mert vannak apró meggymagszemek is, a meggymagot géztasakba tettem, nehogy a bébijátéknak készült manó oldalából egyszercsak kibújjon egy kóbor magocska...
Nos ezután összekötöztem a gézt és kezdtem a rövid nyakat és a fejet horgolni rózsaszínből, a fej tökéletes gömbölyűségét a körbehorgolt fagolyónak köszönheti (Levendula sárga barátnője - Írisz manó, pedig hungarocell fejet kapott). Nos ez a körbehorgolás egyszerű is, meg nem is. Ha eltévednénk a méretekkel csak bele kell tenni a golyót és már alakítható is a helyes irányba. Ez tart a fej feléig, a másik felét úgy kell horgolni, hogy közben benne van a golyó és így el sem téveszthjetjük a fogyasztást. Csak arra kell ügyelni, hogy mindig szorosan tapadjon a horgolás a fa, vagy hungarocell golyóra.
Íme:
Ha kész a fej, már csak a sapka és a kezek horgolása van vissza.
A sapka egyszerű, pont olyan mint amilyet az újszülötteknek is horgolnak, egy téglalapot horgolunk, majd a hosszabb oldalánál félbehajtunk és a tetejét összehorgoljuk, az aljába meg zsinórt fűzünk. A sapka bojtját ízlés szerint lehet kialakítani, illetve az összevarrt sapkát az arcnál körbe is horgolhatjuk, hogy jobban feküdjön rá a gömb alakra.
A fenti képen látható a két kéz, aminek elejében egy egy kis fagyöngy van körbehorgolva, aztán a kar körbe-körbe haladva, majd egy kis művatelinnel kitömve.
Hasonló módon készül a ruha ujja is, egy kb. egy centi átmérőjű körrel kezdve, azon körbe-körbe haladva, fentebb néhány szemet fogyasztva horgoljuk készre. Majd a kart behúzzuk a ruha ujjába és felvarrjuk kétoldalt a manócskára.
Hát így születtek Őnagysága 1 és Őnagysága 2, alias Írisz és Levendula manók:
Mindenkit arra bátorítok, hogy horkolásszunk, horkolásszunk és ha eluntuk, inkább HORGOLÁSSZUNK!
ngy
Ez is egy úgynevezett csecsemőjáték, akkorra mikor már a kisbabának bújni kezdenek a fogacskái s mindent rágcsál, ami a - felnőttek szerint - csökkenti a fogzással járó kellemetlenségeket.
